HTML

Linkblog

Fiatal Európai Föderalista

Mi történik az EU-ban, mit csinál a JEF és a JEF-Hungary!?

Friss topikok

Archívum

Szellemi táplálék

2007.11.26. 17:26 | Davoman | Szólj hozzá!

Föderalista megközelítés
 
Ahhoz, hogy saját életünk irányítását a kezünkben tarthassuk, és valódi jelentéssel ruházzuk fel a demokrácia szót, alapvető és haladéktalan változásra van szükség. Európa polgáraiként jogot és szabadságot kell kapnunk a döntésre.
 
Föderalistaként úgy véljük, a társadalmunkat érintő valamennyi döntést lehetőség szerint az érintettekhez, vagyis hozzánk, állampolgárokhoz legközelebb eső szinten kell meghozni. Minden személynek joga van ahhoz, hogy bekapcsolódhasson a döntéshozatalba minden, őt személyesen is érintő kérdésben. Ezt a jogot csak szükséges esetben, más személyek jogainak védelme érdekében lehet korlátozni. A társadalom hatalmi szerkezetét úgy kell átalakítanunk, hogy a felmerülő problémákat leghatékonyabb módon kezelni tudó intézményekre bízzuk ezen problémák orvoslását. Ennek alapja, hogy a demokrácia elvének az élet minden területén, így a munkahelyeken, lakóközösségekben és oktatási intézményekben is érvényesülnie kell.
 
Mit érhet el a föderalizmus?
 
Hogy a föderatív eszme a gyakorlatban is hatékonyan működhessen, a társadalmi együttélés minden szintjén megfelelő hatalommal felruházott intézményeknek kell létrejönniük, amelyek képesek végrehajtani az egyén és a közösség egészének érdekében a szükséges intézkedéseket. A megoldásra váró problémák megjelenhetnek helyi, regionális, valamint európai- és globális szinten is.
 
1. Alacsonyabb szinten
 
Amennyire lehetséges, a föderalista elvek keretein belül decentralizálásra van szükség annak érdekében, hogy megoldjuk a központosított nemzetállamok jelenlegi politikai és gazdasági struktúráiban kitermelt problémákat. Ilyenek elsősorban:
-        túlburjánzó, centralizált és a helyi szinttől távol eső bürokrácia, ami elidegenítően hat az állampolgárokra és végzetesen csökkenti a döntéshozó folyamatban való részvétel igényét;
-        a különféle kisebbségek kulturális, gazdasági és politikai elnyomása a többségi társadalom által;
-        természetes nemzeti kisebbségeket kettészakító államhatárok, amelyek nemzetek közötti feszültségeket hoznak létre;
-        a kultúra egységesítését célzó törekvések olyan módszerek alkalmazásával, mint például a média nemzeti szintű központosítása;
-        a helyi kulturális sokféleség és az állampolgári aktivitás elnyomása;
-        a gazdaság nemzeti jellegének torz hangsúlyozása, amely gátolja a regionális fejlődést és amely csak meghatározott területekre koncentrálja az egyes gazdasági tevékenységeket.
 
Az európai föderációnak összehangolt és független szintekből álló kormányzaton kell alapulnia, ilyenek például: a kerületi-, városi-, régiós-, nemzeti-, transzregionális- és európai szint. A nemzeti állam is e föderális szerkezetbe illeszkedik bele, hogy a városok és régiók egyszerre képezhessék egy nemzeti és egy európai szintű rendszer részét.
 
Az autonóm alrendszerekre épülő föderatív Európa megoldást kínál a fent említett problémákra.
Még a magasabb szinten meghozandó politikai döntéseket is lehetőség szerint alacsonyabb szinten kell a gyakorlatban kivitelezni. A jelentős mértékű decentralizálás megvalósítása érdekében kívánatos helyreállítani az egyensúlyt, melyet a centralizált nemzetállamok egyenlőtlen belső fejlődése borított fel. Európa regionális alapú újrarajzolása során azonban mind a kulturális viszonyrendszereket, mind a gazdasági lehetőségeket figyelembe kell vennünk.
 
A jövő Európai Uniójának keretei között a jelenlegi nemzetállamok egységét nem szabad érinthetetlennek tartanunk. Európa régióinak lehetőséget kell kapniuk az önmeghatározásra. A régióknak igazi gazdasági és politikai hatalmat kell adni, így biztosítani kell számukra, hogy közvetlenül és hatékonyabban vehessenek részt saját problémáik megoldásában. A döntéshozó folyamatnak regionális szinten is demokratikusnak kell lennie és szükségszerűen a területi intézményeken kell alapulnia.
 
A jelenlegi nemzeti határokkal elválasztott népek közös érdekei új politikai entitások megalkotásához vezethetik őket. Ez a folyamat csak demokratikus úton kivitelezhető, minden ilyen jellegű változásnak azok hozzájárulásán kell alapulnia, akikre az ténylegesen hatással van. A transzregionális együttműködéseket (mint az Alpok-Adria Közösség) fontos tényezővé kell tenni Európában, hiszen a transzregionális szint alapvető láncszem lesz majd az alacsonyabb és magasabb szintek között Európa és a világ jövendő föderális társadalmaiban.
 
2. Európai szinten
 
Európa országai közös kulturális, gazdasági és politikai háttérrel rendelkeznek, társadalmaik évszázadokon keresztül azonos fejlődési vonalak mentén formálódtak. Ezeket a közös vonásokat meg kell őriznünk, kapcsolatainkat meg kell erősítenünk. A föderális Európának nyitottnak kell lennie minden olyan európai ország felé, amely kész a föderalista elvek elfogadására. Ez biztosíthatja valamennyi európai közös érdekeinek leghatékonyabb védelmét.
 
A nemzetközpontú szemléletmód elégtelenné vált arra, hogy megnyugtató módon biztosíthassuk a kontinensen a gazdasági növekedést, a környezet védelmét, a szociális igazságosságot, a demokratikus döntéshozatalt és a fenntartható fejlődést. Az Európai Föderáció megteremtése sokkal hatékonyabb válaszokat kínálna a fenti kérdésekre. Ezeket a problémákat csakis egy nemzetek feletti testület oldhatja meg, mely a rövid távú nemzeti érdekek felé emelkedhet.
 
A gazdasági fejlődésből fakadó különbségek jelentős mértékben csökkenthetőek lennének egy egységes európai kormányzat koordinációs tevékenysége révén. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés egész Európát megerősítené.
 
A már létező európai intézmények közül az EU-t kell a majdani Európai Föderáció valódi magjának tekinteni. Aktuális célkitűzésként pedig föderatív szerkezetű Európai Unióra van szükség ahhoz, hogy közelebb juthassunk a gazdasági jólléthez, szociális igazságossághoz és a hatékony környezetvédelemhez.
 
Az EU jelenlegi politikai rendszere nem teszi lehetővé, hogy Európa valódi érdekeit kövessük. Az Unió irányítását nem szabad átengednünk a tagállamok kormányainak. Az állam- és kormányfők, minisztereik és nem választott állami hivatalnokaik jelenleg meggátolnak minket, európai állampolgárokat abban, hogy megakadályozzunk, vagy módosíthassunk valamely uniós döntést. Saját nemzeti érdekeiket képviselik, és emiatt rendszerint elutasítják az igazi, közös európai álláspontot. Az európai politika fejlődésének előfeltétele azon demokratikus folyamatok megléte, ahol Európa valódi szükségleteivel vethetünk számot.
 
A föderalizmus letéteményesének az Európai Parlamentet kell tekintenünk. Így fontos, hogy kellő erővel rendelkezzen alkotmányozó szerepének gyakorlásához és gondoskodjon az Európai Unió alkotmányának elkészítéséről. Az Európai Parlament nem lehet erre képes, ha nem nyeri el az európai közvélemény túlnyomó többségének, különösen a fiatal generációk támogatását.
 
Az Európa Tanács is fontos szerepet játszik Európa integrációjában, támogatva az összeurópai együttműködést és az emberi jogok európai szintű védelmét.
 
A béke alapvető érték a föderalista mozgalom számára. A JEF legfőbb célja ezen a területen a közös, együttműködésen alapuló európai biztonsági rendszer kiépítése. Az EBESZ nemzetek feletti szerkezetté fejlődése az Unió folytonos bővítésével együtt megfelelő szerkezetet kínál majd a fenti cél megvalósításához.
 
3. Globális szinten
 
Az Európai Föderáció nem a végső állomás az igazságosabb világrend felé vezető úton. Az Európai Föderáció sokkal inkább kiindulópontja kell, hogy legyen a világ föderális elvek mentén történő egyesítésének, mely a világbéke legjobb garanciája.
 
A Világföderáció minden föderalista legvégső célja. A szolidaritás elvének nem csak Európában kell érvényesülnie, hanem a globális kapcsolatokra is ki kell terjeszteni az Észak és Dél közötti egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. Az Egyesült Nemzetek szervezetének szerkezeti megerősítése az egyetlen út, hogy növeljük szerepét a világméretű integráció folyamatában. A JEF a fenti elveknek megfelelően az egyetemes föderalista mozgalom részének vallja magát.
 
A vége felé
 
Mi, Fiatal Európai Föderalisták tudjuk, hogy politikai örökségünk autonóm, és markánsan különbözik más európai politikai mozgalmakétól, így nemcsak féltve őrizzük azt, hanem eszményeink terjesztéséért is felelősséggel tartozunk. Célunk, hogy eljuttassuk üzenetünket az európai fiatalokhoz, és hozzájárulhassunk, hogy kezükbe vegyék jövőjüket. Hiszünk abban, hogy fiatalok egyre növekvő számú csoportjait sikerül megnyernünk az európai föderalizmus ügyének, melynek győzelme elvezet majd a valódi nemzetközi demokráciához és a világbékéhez.
 
 

süti beállítások módosítása